A Pince Tour ötletét nem olyan régen találtuk ki Tahy Évával. Évát egy wset borkurzuson ismertem meg, és már akkor felfigyeltem rá, hogy mennyire rajong a borokért,  nemcsak az asztal mellett kóstolgatja őket, hanem el is látogat oda, ahol készítik őket. Olyan eldugott, különleges pincészeteknél járt, amiről kevesen hallottak még. Így szerettük volna, ha Te is megismered írásai által ezeket a különös helyeket.  /HOB/

Számomra a minőségi borivás nem csak abból áll, hogy kóstolgatom a finom borokat, hanem szeretettel járom végig azokat a helyeket is, ahol maga a bor készül és végig kísérem, ahogy a tőkéről a palackba kerül.

Amerre csak járok a világban - de főként kis hazánkban - felkeresek minden útba eső pincesort, pincefalut. Az idei évben az egyik ilyen volt Györköny. Ez egy falu a faluban Tolna megyében. Aki járt már ezen a borvidéken, az tudja, hogy  nem olyan jellegzetes hely, mint Villány, vagy Tokaj és hát hirtelen egy pincészet sem jutna eszünkbe.

Ez a hely azonban egy igazi gyöngyszem. Tolnában inkább a kis pincészetek, a kézműves borok a jellemzőek. A pincefaluban szerencsémre egy nagyon kedves borász, Sanyi bácsi beinvitált a pincéjébe (A pincefalu Györkönyben a Rákóczi és a Petőfi utcában található.) és csak mesélt és mesélt a faluról, a pinceházakról, a szőlőbirtokáról és a kis gazdaságáról. 2 hektárnyi földet művel a párjával. Gyermekei nem folytatták a borászatot, Budapestre mentek dolgozni, de azért sokat segítenek a pincében.

A löszös, agyagos talajon leginkább a kékfrankos terem meg, melyből kóstolhattam rosé-t, sillert és vörösbort. Sanyi bácsi őszintén bevallotta, hogy a rosé nem éppen a legjobb állapotban van, de talán egy kis szellőztetés és szűrés után nyárra finom lesz a bora :-). A legjobban a siller ízlett, amiből hoztunk egy kis mintát a szilveszteri bulira is. A kóstolás alapján a vörösből a 2013-as évjárat felülmúlta a 2012-est. A bácsi szívélyessége  az év utolsó napsütéses napján emlékezetessé  tette ezt a látogatást.

 Legyünk nyitottak mindenre!