A borok gondos kiválasztását követően érdemes figyelmet szentelni a megfelelő temperálásra. Legjobb, ha egyből a nagykönyv által javasolt alsó hőmérsékletre kerülnek lehűtésre a tételek. Az ajánlott hőmérsékletek a következők:
Fehér- és rozé boroknál 8-12 C
Édes, különleges aszúboroknál, aszúknál 10-14C
Könnyű, új vörösboroknál 14-17C
Testes, érlelt nagy vörösboroknál 17-20C
Pezsgőknél 6-8C
Az alsó értéket azért is érdemes megcélozni, mivel a koccintás hozadékaként gyakran hosszú történetek kerülnek elbeszélésre. A beszélgetés ideje alatt pedig az ital hőmérséklete folyamatosan emelkedik.
A spontán bulikra szakosodott parti arcok számára javasolt egy legalább 20 palackos borhűtő beszerzése és annak teljes feltöltése. Így elkerülhető a buli előtti órákban beszerzett tételek gyorshűtése, amit a borok kifejezetten rosszul tűrnek, ráadásul a házigazda esetenként annyira elfoglalttá válik a vendégek forgatagában, hogy mire a mélyhűtőhöz ér, addigra fagyott lesz a bor. Ami még ennél is rosszabb az a hűtést mellőző borkínálás, ez az egyik legrosszabb, ami egy borínyenc vendéggel történhet.
Persze mindenre van megoldás, csak ismerni kell a várható körülményeket. Házigazdaként érdemes a cikk elején írtakat betartani. Vendégként pedig fel kell készülni a várható legrosszabb eshetőségekre is. A profik a kedvenc borukkal érkeznek, amelyeket már alapban a nagykönyvben megadott alsó hőmérséklet alá hűtenek 2C fokkal. Ez a taktika mindenki számára adott, így a boros események úgymond megmenthetőek a hiányos vendéglátó előkészületek ellenére is.
