A Föld Napja alkalmából készültünk Nektek egy kis érdekességgel a talaj típusokról, hogy amikor meglátogatjátok ezeket a borvidékeket, tudjátok mi is rejtőzik a talpatok alatt.
- Csongrádi borvidék
Az öntés talajon található lepelhomoktalajok a jellemzők. Kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti talajok is fellelhetők.
- Hajós–Bajai borvidék
Főként a lösz alapon található meszes lepelhomoktalajok a jellemzők, valamint kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok is fellelhetőek.
- Kunsági borvidék
Zömmel mésztartalmú homoktalajok találhatók (humuszos és futóhomok), valamint kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok.
- Neszmélyi borvidék
Talaja a síkvidéki ászári körzetben főként márga alapon barna erdőtalaj, a hegyvidéki neszmélyi körzetben lösz, mészkő, dolomit és homokkő.
- Badacsonyi borvidék
A vulkanikus hegyek lejtőit pannonagyag, pannonhomok, helyenként lösz takarja, amelyek a hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt- és bazalttufatörmelékkel keverednek.
- Balatonfüred–Csopaki borvidék
A körzet talajai nem túl változékonyak, agyagbemosódásos erdőtalajok fordulnak elő a területen. A borvidék jellegzetes és egyedülálló talajtani képződménye a vörös erdőtalaj, mely a magas vas-oxid tartalmú permi homokkő mállására vezethető vissza.
- Balaton-felvidéki borvidék
Változatos a talajadottság, rendzina, valamint agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, köves és földes kopárok jellemzők.
- Etyek–Budai borvidék
Meghatározó talajtípusa a magas mésztartalmú barna erdőtalaj, mely többségében mészkő alapon alakult ki.
- Móri borvidék
Döntő többségben löszön, mészkőtörmelékkel kevert löszön és oligocén homokon alakult ki az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, illetve barnaföld.
- Pannonhalmi borvidék
A Sokoró alapja mezozoós vagy paleozoós kristályos kőzet, illetve mészkő, amelyre változó vastagságú pannon üledéksorok települtek.
- Nagy-Somlói borvidék
A tanúhegyeket pannon üledék borítja, ami a bazalttal és a bazalttufával, valamint mésztufával keveredve együtt alkotja a termesztési körzetek alapkőzetét. Ezen a málladékon alakult ki a borvidék jellemző talajtípusa, a jó vízháztartású barna erdőtalaj.
- Soproni borvidék
Zömmel barna erodált erdőtalajok, de találhatók löszös, sőt erősen kötött agyagtalajok is. Magas a köves területek aránya, ahol pala, mészkő, kalcit, illetve kvarcit található.
- Balatonboglári borvidék
Mélyrétegű, jó tápanyag- és vízgazdálkodású, alacsony mésztartalmú talajok jellemzők.
- Pécsi borvidék
Talajszerkezete változatos: pannon üledék, lösz (nyugati rész), triász mészkő, permi homokkő (Jakab-hegy), permi agyagpala, rendzina fekete és vörösagyagos változatai stb.
- Szekszárdi borvidék
A dombsorokat lösztakaró borítja, míg a lejtőket, töréslépcsőket és az idősebb deráziós völgyek fenekét vékony lejtőtörmelékes lösz fedi. Jellemzőek a Ramannféle barna erdőtalajok különböző mértékben erodált változatai, de gyakoriak a löszkopárok is.
- Villányi borvidék
Alapkőzete mészkő és dolomit, amelyen csernozjom barna erdőtalaj alakult ki. A talajtakaró a lejtőkön változó vastagságú, mészben gazdag agyagos lösz, melyeket a fennsík jellegű hegytetőn több helyen rendzina vált.
- Bükki borvidék
Általában riolittufán kialakult lösz, fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok a jellemzők.
- Egri borvidék
Vulkáni eredetű riolittufán képződött többféle (Ramann, csernozjom, kovárványos, erodált) barna erdőtalaj féleség jellemző.
- Mátrai borvidék
Mezőségi és erdei talajok borítják, a mezőségi talajok a borvidék alsó, az erdei talajok a felső részén, kivágott erdők helyén alakultak ki.
- Tokaji borvidék
A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található.
- Zalai borvidék
Barna erdőtalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, rendzina, köves és földes kopárok, helyenként homokosagyagos üledékek alkotják, lösztakaróval.
- Tolnai borvidék
Legfontosabb és szinte egyeduralkodó felszíni képződménye és így leggyakoribb talajképző kőzete a lösz.